vasárnap, november 02, 2008

Mákos-gyümölcsös kuglóf




Mielőtt végleg elfelejtem, honnan származik a recept, gyorsan megírom. Gesztenye diós kuglófja adta az ötletet, csak nálunk sok mák várt ép felhasználásra (a múltkor véletlenül kibontottam egy csomag mákot, mert nem tudtam, hogy volt már bontott), és egyébként is mákhiányom volt épp. Plusz volt maradék gyümölcs, amit nagyon gyorsan meg kellett enni. Igazán finom süti lett.

Elkészítés:
Talán így csináltam, de már nagyon rég volt. Három tojást habosra kevertem egy vaníliás cukorral és kb 10-15 deka cukorral, majd hozzákevertem 12,5 deka margarint és 1,25 dl tejfölt (na, erre nem emlékszem, de ha a receptben ez van, biztos így csináltam... vagy lehet, hogy nem ez alapján a recept alapján dolgoztam? az tuti, hogy nem mértem ilyen pontosan... na mindegy :D :D :D csak saját felelősségre süsse meg bárki... ;) ). Egy másik tálban összekevertem 3 dl lisztet és 2 dl darált mákot, meg egy fél csomag sütőport. A két tál tartalmát összekevertem, plusz hozzá szilvát és fügét, vajazott-lisztezett kuglóf formába öntöttem és közepes lángon tűpróbáig sütöttem.

Hozzávalók:
három tojás
egy csomag vaníliás cukor
10-15 deka cukor
12,5 deka margarin
1,25 dl tejföl
3 dl liszt
2 dl darált mák
fél cs sütöpor
szilva és füge kockázva

Tényleg gyanúsan ismeretlennek tűnik ez a recept, de nagy valószínűség szerint mégiscsak ez alapján sütöttem...
Tanulság: igyekezni kéne időben megírni a recepteket is, nem csak a fotót feltölteni.

7



Elárasztották a blogoszférát a titkok. Én is megkaptam a kérdést, sőt egyből három helyről is: Vestától, Főz és fecsegtől, és a Maszatkonyhából. Nagyon örülök, hogy ennyi kihagyás és igazán ritkán írás után is érdekel a blogom másokat, viszont nem mennek olyan könnyen ezek a körkérdéses-játékos dolgok újabban. :)
Azért lássuk:

1. Az egyetlen függőségem a netfüggőség, és már nagyon zavar. Jelenleg 323 blog van a readeremben, és szeretem minden nap elolvasni a frissüléseket. Persze, ez csak úgy lehetséges, ha minden szabadidőmben netezek. Természetesen, a nagy részét csak átfutni tudom, az ígéretes recepteket csillagozom, és ha édesség, sokszor meg is sütöm. Mindig eldöntöm, hogy valahogy racionalizálom, rangsorolom a kedvencek szerint, és azzal kezdem az olvasást, de ennyi blognál már ez is nehéz. :) Ráadásul kényszeresen beteszem az új gasztroblogokat.

2. Nem nagyon van titkom. Őszinte és naív vagyok, gyakorlatilag bármikor bárkinek bármit elmondok magamról. Teljes és feltétel nélküli bizalom, még akkor is, ha megbántottak. Bár fájni fáj, de nem szoktam megsértődni. Ezt általában nem érti a világ, én viszont így szeretem magam. És most már a világot is.

3. Több évig jártam egyéni és csoportos pszichoterápiába. Életem legnagyobb élménye - és egyben a legszörnyebb és legfájdalmasabb is. De ez már csak ilyen. Ráadásul a terapeutám nem kiképző, azaz a képzésekhez nem fogadják el az igazolását a teljesített órákról, így most pszichodrámába járok, és kell majd egyénibe is mennem az integratív hipnoterápiás képzés miatt. Szerencsére még van megoldani való problémám bőven, de azért alapvetően már nagyon jól vagyok... :)

4. 22 évig számomra és a világ számára is titok volt, de hála a nonverbális terápiának, kiderült, hogy volt egy ikertestvérem, aki méhen belül elhalt. Ez nagyon befolyásolja még mindig az életemet, nehéz feldolgozni és tovább élni, de lassanként sikerül. Azóta hiszek abban, hogy az embernek van emlékezete a méhen belüli időkről (három hónapos magzat voltam akkor), hiszen a bőrömön tapasztaltam. Különben is csak abban hiszek, amit megtapasztalok.

5. Alapvetően rendetlen vagyok, annak ellenére, hogy szűz jegyben születtem. És általában a többi szűz jegyűvel kapcsolatban is ezt tapasztaltam, fogalmam sincs, honnan a sztereotípia, hogy rendmániásak vagyunk. :)))
Szerencsére már nem vagyok annyira rendetlen, de ehhez kellett, hogy felnőttként egyedül kelljen háztartást vezetnem, és minden az én felelősségem legyen. Azóta tudom, hogy képes vagyok rendet tartani, és bár most megint itthon élek, és előjön a gyermeki rendetlen énem, már nem aggódok emiatt.

6. Megőrülök, ha nem mozoghatok egy nap. Imádom a sportokat. Amilyen marha vagyok, folyamatosan bizonyítani akarom, hogy vagyok olyan jó, mint a férfiak, holott alig vagyok 50 kiló. Legnagyobb meglepetésemre képes is vagyok végigcsinálni, amit ők, bár mostanában már belátom, hogy felesleges a fizikai határaimon túl teljesíteni. Ha nincs férfitársaságom, akkor lazsálok is rendesen. :)))

7. Nem szeretném elkiabálni, de nagyon boldog vagyok. Az utóbbi időben teljesen elégedett voltam a világgal, imádom a munkámat, állásom is van, lassan három is, hétvégente tanfolyamra járok, rengeteg dolgom van, és élvezem az egészet. Erre ráadásul üstökösként berobbant az életembe Valaki múlt szombaton, és azóta minden a helyére került, kerek a világ, és nem lehet letörölni az arcomról a mosolyt. Az övéről sem, azt hiszem. :))) ZEN állapot. :)))
De ez még tényleg titok, alig tudnak róla, és még én is alig hiszem el. Psszt....


A játékot csak Péétráámnak passzolom tovább, mert mostanában az utolsó pont miatt nem volt időm netezni (éljen-éljen, legalább elmúlik a függőség), és nem követtem, ki kapta már meg, és ki nem. De gyanítom, már úgyis mindenki megkapta. Azért ha valaki épp tőlem szeretné megkapni, az szóljon nyugodtan. ;)