hétfő, október 27, 2008

Sütőtökös kuglóf




Idén ez az utolsó sütőtökös édesség a konyhánkban, az tuti, mert már a fülünkön jön ki. A sütőtökös kekszet négyszer sütöttem meg három hét alatt, ami 4x3 nagy tepsit jelent. Az utolsó adag már nem igazán akar elfogyni... :)))

Azért megírom ezt a receptet, mert nagyon ízlett. A kép nem lett túl jó, de a maradékból ezt tudtam kihozni. Pedig egész szép volt, bár a csokimázzal nekem mindig meggyűlik a bajom. Nem tudja valaki, mi a szép csokimáz titka???

A recept Kata konyhájából származik, csak répa helyett nagyrészt sütőtököt használtam. Pontosabban volt olyan 35 deka maradék sütőtök, a többi 15 deka répa. Nagyon finom puha és szaftos (bár nagyon fura ezt mondani egy sütire, csak most nem jut eszembe jobb szó) volt a tészta állaga. A csoki pedig nagyon jól illik a sütőtökhöz - legalábbis szerintem.

Hozzávalók:
50 deka sütőtök és/vagy répa vegyesen
15 deka cukor
30 deka liszt
4 tojás
25 deka margarin
csipet só
őrölt gyömbér és fahéj
sütőpor (ööö, nem emlékszem, mennyit tettem bele, talán egy zacskónyit?)


Elkészítés:
A sütőtököt és a répát megpucoltam, géppel lereszeltem. Kimértem a hozzávalókat, külön a szárazat (liszt, sütőpor, só, fűszerek), külön a nedveset (cukor, olvasztott margarin, 4 tojás). Utóbbiakat habosra kevertem. A lisztet elkevertem a reszelt zöldségekkel, majd hozzáöntöttem a margarinos kevercset, és jól összekutyultam az egészet. Kivajazott, lisztezett kuglóf formába öntöttem a massza kb 2/3-át, ami nem fért bele, azt pedig egy másik formába. Asszem, közepes/kis lángon sütöttem tűpróbáig (elég sokáig, nem tudom, kb 40 perc, ha tippelnem kell, de úgyis tűpróba).

Mikor kihűlt, csokimázzal bevontam, amit nem írok le, mert igazából nem is tudom, hogyan kell jól csinálni. Folyton besűrűsödik a csoki. Bár az is lehet, hogy rossz minőségűt hoztam (most tényleg), de még jóból sem sikeült soha. Elvileg nem mehet bele víz meg gőz, mert attól keményedik meg. Hát ebbe nem ment, mégis megkeményedett. Elég sok vajat meg olajat kellett hozzáöntenem, hogy kenhetővé váljon. Végül sikerült, finom is volt, de azért bosszant, hogy még nem tudok jó csokimázat csinálni...

péntek, október 24, 2008

Bagel




Én sütöttem, el sem hiszem. Szépek, ugye? :)
Azt hittem, bagelt sütni valami hihetetlenül bonyolult dolog, eleve kelt tészta, aztán még főzni is kell, utána sütni. Ráadásul én még sosem ettem bagelt, sőt még csak nem is láttam élőben (szóval lehet, nem is ilyennek kéne lenni... :) ).

Fűszeres Eszter receptje (innen és innen) alapján készítettem, annyi különbséggel, hogy a liszt egy részét zabpehelyliszttel helyettesítettem.
Egyébként ez volt ma a második - kései reggeli. Anya ugyanis elutazott egy csoporttal Medjugorjébe a hosszú hétvégére, úgyhogy enyém a konyha (és a felelősség). Mondjuk így, hogy 11-re lett kész, jó darabig nem éheztünk meg. Pedig közben rávettem az öcsémet, hogy menjünk el biciklivel a Kereki várhoz, és jól el is fáradtunk. De ha jól figyeltem, ő sem evett reggeli óta, és én is csak egy bagelt pirítottam és kentem meg fügelekvárral, mikor hazajöttünk. Laktató. És finom. :)
Mondjuk én nem tudnám sós dolgokkal enni, mert édeskés, de vajjal és lekvárral isteni.

Elkészítés:
A liszteket, a tejport, az élesztőt, a sót és a cukrot összekevertem, hozzáöntöttem a langyos vizet és összedolgoztam. Kb negyed óráig dagasztottam, majd 8felé vágtam. A kis gömböcöket téglalap alakúra nyújtottam, feltekertem, majd óvatosan körformába hajlítottam. Langyos helyen kelesztettem 40 percet (közben ettem az amarántos joghurtot :) ).
Olyan 30 perc körül feltettem egy nagy lábasban vizet. Mire letelt a 40 perc, felforrt a víz. Kicsit aggódtam, mi fog történni, de nagy bátran fél-fél percig főztem a karikákat. Közben a sütőt előmelegítettem. A megfőzött karikákat megkentem tojássárgája és tej keverékével (ha simán a sárgáját kentem rá, úgy nem működött valamiért, talán túl forróak voltak még, és a tojássárgája egyből megkeményedett (megfőtt). Sajnos kicsit megborult a tej, és több ment hozzá, mint szerettem volna. A megkent bageleket megszórtam mindenfélével (szezám, nigella, darált mák és lenmag). Mentek a sütőbe és sültek pirosra.

Hozzávalók:
50 dkg liszt (asszem, 35 deka sima, 15 deka zabpehely liszt)
3 dkg tejpor
4 g szárított élesztő
6 dkg cukor
Csipet só
2,5 dl meleg víz (nekem kicsit több kellett)
Egy tojás sárgája a kenéshez
mindenféle magok megszórni

A bosszantó, hogy a tojássárgájának főleg melegen iszonyú büdös halszaga volt. Fogalmam sincs, mivel etethették szegény tyúkot, aki tojta. :S Szerencsére ahogy kihűlt, megszűnt a szaga.
A főzéskor minden rendben volt, bár majdnem eltörtek a karikák. Lehet, hogy ha az ember túlfőzi, akkor szétesik - legalábbis valami ilyesmit figyeltem meg, de nem akartam tesztelni. :)

Legközelebb holnap főzök, a bagellel letudtam az ebédet és a vacsorát is - különben meg még tegnapi maradék is van. Azért lehet, hogy kicsit keveset ettünk ma. De nekem nem árt, az öcsém meg csak tudja, ő mennyit akar enni, megtömni meg nem fogom. :)

Reggeli mostanában




Na jó, ez most "ünnepi kiadás". :)
És még így is semmiség. Viszont nagyon finom és egészséges.
Hétköznapokon gyümölcsjoghurt és pattogtatott amaránt, ma natúr joghurt mézzel, egy fürt szőlő, pattogtatott amaránt. Hmmmm... :)
Az amaránt nagyon érdekes növény, és tele van vassal. A vörösbort is azért isszuk, mert tele van vassal. Na és étcsokit is azért eszünk. Ugye! :)))
A történelme miatt mindig furcsa hangulatom lesz amaránt-evés közben: mintha belém költöznének a valaha-volt inkák. :)
Egy EFT-s csoporttársam mutatta meg az amarántot, és ezért nagyon hálás vagyok. Lehet, hogy itthon is lehetne pattogtatni, mert a bioboltban volt pattogtatatlan amaránt mag is, talán kipróbálom majd legközelebb.


csütörtök, október 23, 2008

Sütőtökös cookies



Már többször is megsütöttem, mert nekem nagyon ízlik. Ez most épp nem sikerült a legjobban, ráadásul a fotó is elég ronda, de most már fel kell ide is jegyeznem, mert mindig alig találom meg, a cetlik meg elvesznek. És az oké, hogy most még tudom fejből a receptet, de jövő ilyenkorig nem hinném, hogy megmaradna a fejemben (bár mostanában magam is meglepődök, mennyi minden belefér... :) ).
Kaldeneker receptje különben, hihetetlen módon változtatás nélkül. Azaz egy fenéket! Kevesebb cukorral, és teljes kiőrlésű liszttel. :) Ja, és sült tök helyett reszelt-párolt tökből, mert így gyorsabb.

A tököt nagyobb darabokra darabolom, a héját levágom, géppel lereszelem, majd egy csepp vízzel és csipet sóval puhára párolom.
Míg párolódik, megolvasztok 25 deka margarint (jobb lenne a vaj, de most margarin volt), hozzáöntök fél bögre lehetőleg barna cukrot (szerintem nem kell több, a tök úgyis édes, ha szerencsénk van) és egy vaníliás cukrot, habosra keverem, majd megy hozzá jó sok őrölt fahéj és egy tojás, ezekkel is habosra keverem.
Egy másik tálba kimérem a lisztet, a zabpelyhet, a sütőport, az aprított diót, összekeverem, hozzáöntöm a margarinos keveréket, a párolt tököt, és az egészet összekeverem. Aztán még egy tábla kis kockára vágott étcsokit. Ha szerencsém van a csokival, akkor nem olvad el a forró töktől. Most nem volt szerencsém, az új 70%-os Tibi csoki teljesen elolvadt a masszában - a lidlis étcsoki nem szokott elolvadni.
De volt már, hogy nem volt itthon étcsoki, akkor dupla annyi diót tettem bele, úgy is finom volt.
A masszából két kiskanál segítségével kupacokat rakok a sütőpapíros tepsire, vagy nedves kézzel gombócokat, és 4-es fokozaton megsütöm. Három nagy tepsinyi lesz belőle.

Hozzávalók:
40 deka sütőtök
25 deka vaj/margarin
fél bögre (barna) cukor
egy vaníliás cukor
egy tojás
sok őrölt fahéj
40 deka liszt (lehet teljes kiőrlésű, ez épp tönköly lisztből készült)
25 deka zabpehely
sütőpor vagy szódabikarbóna
naaaaaaagy marék durvára vágott dió (minél több, annál jobb :) )
egy tábla étcsoki

Gyömbéres birsalmás csirkemell Ch&V után :)




Hű, de rég blogoltam már megint...
DE végre itt az őszi szünet, némi pihi, feltöltődés, sütés-főzés. Az utolsó hetet már kicsit nehezen bírtam, de szerencsére mindig jönnek ilyen feltöltődős időszakok. Egyébként főzök ám, csak a blogon nem látszik meg. Minden reggel csinálok magamnak ebédre valamilyen kását, és aztán reménykedek, hogy ne folyjon a táskámba (általában megúszom :) ). Meg sütiket is szoktam sütni esténként, pihenésképpen. Találtam pár képet is, van, amire már nem is emlékeztem, némi esély van rá, hogy megírom őket, de én már semmit sem ígérek. :D

Ezt a birses kaját már tavaly is megcsináltam, még MöCinek. Chili & Vanília receptje - minimális módosítással.
Most pedig kaptunk egy nagy szatyor birset a szomszédtól, és egyszerűen muszáj volt ilyet készíteni belőle (egy hatalmas adag birssajt mellett, de arról majd akkor, ha kiderül, hogy jól sikerült). A szünet kezdetének megünneplésére tökéletes volt. Kicsit aggódtam, hogy Anya majd meg sem kóstolja, de csodák csodája, neki is ízlett (kivéve a kuszkusz, de egyszerre túl sok volt az újdonság, úgyhogy végül is ezt meg tudom érteni).

Az eredeti recepttől kicsit eltértem, mert már tavaly sem sikerült megpirítanom a birset, a csirkemellet úgy tuti kiszárítottam volna, és amúgy is jobban szeretjük a szószos ételeket (na jó, a pirítottat is, de valahogy titkolnom kell, hogy béna vagyok hozzá :) ). Ráadásul a birs annyira gyorsan megfőtt, hogy mire észrevettem, már szét akartak esni a szeletek, úgyhogy esélytelen volt a pirítás, de még a csirkemellel való összekeverés is veszélyes volt.

No, most már tényleg a lényeg: a birset megmosom, szeletekre vágom, citromos-mézes vízben puhára főzöm. Közben póréhagymát párolok, rá a kockázott csirkemell, só, őrölt fahéj és gyömbér, kevés víz, párolás. Aztán a lecsepegtetett puha birs is megy a csirkemellhez, meg egy kis méz, és úgy csinálok, mintha meg akarnám pirítani, de inkább csak összekeverem Esetleg mikor a pirítás már tényleg esélytelen, teszek a birs főzőlevéből hozzá, hogy akkor már legyen szaftos. Utánízesítem, ha kell valami (méz vagy só, ízlés szerint).
A birs főzőlevét felhasználva készítettem a kuszkuszt, tettem hozzá mazsolát meg sót.
Lehet, hogy ez alapján nem lehet megcsinálni, de igazából nincs kedvem írni, megenni sokkal jobb volt. :)))