szombat, szeptember 18, 2010

Mézkaramellás, kókuszos pirított müzli



A szokásos müzli. Bár egyre profibb vagyok, ma pl. wokban készült. A diót kifelejtettem belőle. Nincs benne mazsola, mert friss gyümölcsöket szedtem a kertben. :)

vasárnap, szeptember 12, 2010

Szülinapi tortám



Végre legálisan garázdálkodhattam a konyhában, mert szülinapom alkalmából azt kértem anyától, hogy csak ne szóljon bele, hagyja, hogy azt csináljak, amit akarok. Mondjuk ez űbergáz ennyi idősen, még mindig itt tartok, de hát ez van. Luxus szakma a pszichológia, annak is, aki tanulja és gyakorolja. Na nem baj, a szülinapi bulim olyan jól sikerült, hogy megszerettem ezt az életévemet is, akármilyen szám tartozik hozzá. :D
Na de ez mind lényegtelen. A torta a fontos, végre csináltam marshmallow fondant díszítésképpen. Kicsit féltem, mert nagyon utánanéztem, még videókat is kerestem, attól tartottam, az egész ház ragadni fog. Aztán sitty-sutty meglett. Tortaimádótól lestem a receptjét. A lényeg a rengeteg margarinozás, a robotgép dagasztókarja pedig jóbarát.
A torta tésztája a bounty torta tésztája. Ráadásul ebben is csokipuding van, de jó minőségű 45%-os csokiból. Meg ribizlis meggy lekvár. Meg tejszínes, mascarponés, fehércsokis krém. Finom. :)

Másnaposan az egész délelőttöm ráment a díszítésre, de úgysem tudok napközben aludni. :)
Szuper szülinap.

szerda, szeptember 08, 2010

Fahéjas-kakaós csiga





A melegszendvics után találtam ki ezt csigát, úgy gondoltam, Maci csiga-technikáját és Piszke tészta receptjét ötvözöm. Finom is lett nagyon, csak tehettem volna cukrot a töltelékbe is. Még nekem sem elég édes, kénytelen leszek forró kakaóval enni. :) Mondjuk holnap reggelire. Hmmm... :)

A tésztát úgy csináltam, ahogy Piszke: 2,5 deci tejet összemelegítettem némi barna és sima cukorral (elfogyott a barna - ja és persze nem mértem, gyanítom, hogy több kellett volna) és kb 12 deka vajjal. Hozzáöntöttem még 2,5 deci tejet, ami langyosra hűtötte, és hozzákevertem egy csomag szárított élesztőt. 10 perc múlva ezt ráöntöttem fél kiló lisztre és fakanállal jól összedolgoztam, majd hagytam egy órát, vagy többet pihenni.
Mikor az idő letelt, 12,5 deka liszthez kevertem sütőport és szódabikarbónát, és az egészet hozzádagasztottam az élesztős tésztához. Nagyon jól kezelhető tészta lett az eredmény.
Innen úgy csináltam, ahogy Maci a pogácsát. Nyolc részre osztottam a gombócot. Ezeket egyesével kinyújtottam kör alakúra, megkentem zsiradékkal, megszórtam fahéjjal (cukor is kellett volna hozzá!), és így rétegeztem egymásra a körlapokat. A végén még tovább nyújtottam az egészet. Nyújtás után megint megkentem zsiradékkal és megszórtam kakaóporral (tehettem volna rá többet is). Maci útmutatója alapján felvágtam - pontosabban én nem is 16, hanem 32 körcikket vágtam, mert rosszul emlékeztem. Feltekertem őket, a tepsibe pakoltam. Hagytam még kelni kb fél órát (mosogatás, sütőmelegedés ideje), majd 200 fokon megsütöttem. Pár perccel a vége előtt ráöntöttem egy nagy bögre mézes tejet. Ha tudtam volna, hogy a töltelék nem elég édes, akkor legalább ezt édesebbre csináltam volna.

Szendvicssütőben sült bundáskenyér szendvicsnek álcázva :)




Péétráától tanultam. Nincs olajszag a lakásban. Gyors. Finom.
Nem lesz ropogós, mint a melegszendvics - pont a ropogósságát nem szeretem úgysem -, hanem finom puha a tojástól.
Nem is recept különben, csak a melegszendvicsnek valót beleáztatom tojásba mindkét oldalán, és úgy sütöm meg. A képen láthatóban ha jól emlékszem, csak camambert sajt, paradicsom és bazsalikom volt, de a maiban trappista és téliszalámi a paradicsom-bazsalikom mellett. Barna kenyérből.
Az benne a jó, hogy ebben a borzalmasan hideg időben a hazaérkezés után 10 perccel forró kaját lehet enni. Míg elkészül, a tea is lefő. Aztán utána lehet normális ételen gondolkozni, tele hassal, forró bögrével. :)
Hűűű, ez nagyon... izé... lett. :D Nem baj, tényleg ilyen.

hétfő, szeptember 06, 2010

Kardamomos körtetorta tatin módra



made by péétráá & ildinko

Elmentünk az erdőbe őzlábgombát és szedert szedni. Se ez, se az nem volt, találkoztunk viszont egy hajléktalannal, amin úgy meglepődtünk, hogy kissé belekeveredtünk a legnagyobb dzsumbujba. Nem, NEM tévedtünk el, végig tudtam, hol vagyunk - hiszen gyerekkoromban ott számháborúzott a fél iskola, meg birkák legeltek, meg ilyesmi. Csak azóta senki sem jár arra, és visszahódította az erdő. Szegény hajléktalan srác jól megijedhetett.
De ez tök lényegtelen, a lényeg, hogy szereztünk alapanyagot a tervezett sütéshez, mert a második szomszéd vadász épp körtét szedett, és kezünkbe nyomott egy nagy tálnyit.
Pár recept átböngészése után ezt találtuk ki, a saját receptem átdolgozása.
Péétráá ötletére tört kardamom mag került a tésztába - ez a legnagyobb változtatás. Persze, nem tudom a körte és dió mennyiségét, mert az péétrááám feladata volt, és nem mondtam neki konkrét mennyiséget. A darabolt körte meg nem a tésztába, hanem alá került, némi vajjal és barnacukorral megszórva. Aztán megsütöttük.
Ennyi.


Ő meg itt Bazsa, a bugyitolvaj - csak hogy ő se maradjon ki. :)