szerda, július 16, 2008

Frici cicám

.
Nagyon beteg. :,(
14 éves, életem több, mint felét együtt töltöttük. Tegnap nagyon rosszul lett.
Múlt héten szakítottam a MöCikével, múlt kedden meghalt az aranyhalam, a képen látható másik sincs túl jól, és most még az egyetlen cicám is...
Most egy kicsit sok. Köszönöm az üveggolyós játékba hívást Zsuzsitól és miniMálnától, de nem hiszem, hogy most lesz erőm hozzá.
És tudom, hogy egy blogbejegyzés nem gyógyítja meg Frigyest, de hátha. Talán csak hit kérdése. Ha nem lesz jobban, akkor holnap megyünk a doktornénihez vele, és nem vitamin injekciót fog kapni, mint tegnap...
Csak azt nem tudom, én hogyan élem túl. Tudom, másoknak esetleg vicces, hogy egy macska miatt bőgök úgy, hogy nem látom a billentyűzetet, de Ő soha nem volt csupán egy macska, Ő a FRICI.

25 megjegyzés:

lekvároskukta írta...

A legjobbakat kívánom Fricinek és Neked is. Kitartást és hitet, meggyógyul!

Zsuzsi írta...

Ne add fel, én már háromszor éltem át ugyanezt a kutyáimmal, sajnos rossz vége lett, de mindig bízni kell az utolsó percig, az élet néha tartogat csodálatos meglepetéseket.

Gabriella írta...

Szia. A gasztro blogon láttam meg a bejegyzésedet és nagyon meghatott. Nem hiszem, hogy nevetségesnek kellene érezned magad azért, mert érzelmileg ennyire kötödsz egy édes kis állathoz. Ha meg van olyan aki ezt nevetségesnek találja, akkor annak a személynek a világnézetével van a probléma.
Egy kis állatka nagyon sokat tud jelenteni az embernek. Bármi bajod van, ö mindig meghallgat. Ha szomorú vagy, megérzik és bújik, nyalakodik.
Ha hazaérsz valahonnan mindig örömmel és lelkesedéssel fogad. Istenként szeret, te vagy neki minden.
Kell e még rá több magyarázat, hogy te ezt a feltétlen szeretetet viszonszod?
Nagyon remélem Fricike rendbe jön. Gyógyuljon csak meg a te kis öreg barátod.

Üdvözlettel, Gabriella
http://www.gabriellakonyhaja.blogspot.com/

Millie írta...

Szia!
Teljesen átérzem a bánatod! A mi cicánk 15 múlt, most nyáron valahogy "összetöppedt", megöregedett. Én azzal szoktam magam vígasztalni magam, hogy jobb életet mint ami neki volt és van, macska magának nem tudna kívánni. Anno sokat viccelődtünk az öcsémmel, hogy bármikor cserélnénk vele... A férjem is mindig azt mondja, nem meghalni tragédia, hanem rosszul és értelmetlenül élni. Kitartást!

Zsuzsi írta...

Szia!
Megértelek. Nagyon nehéz lehet most neked. Csúsznak ki a lábad alól a megszokott dolgok. De miért is magyaráznám ezt egy pszichológusnak? El sem tudom képzelni milyen lehet 14 közös év után búcsúzni vagy egyáltalán a búcsúzásra gondolni egy baráttól. A télen volt egy kismacskánk. Amolyan szertelen, vidám kölyökmacska. Szerettem. Nem sokáig lehetett velünk, csak 3 hónapig. Egy délután a férjem azzal a hírrel várt a munkahelyem előtt, hogy lefolytotta egy hatalmas fehér kandúr. Zokogtam. Vigasztalhatatlanul, órákig. Szóval én értem miért sírsz annyira, hogy nem látod a billentyűzetet. Gondolok rád erősen, az üveggolyós listát meg majd bepótolod. Ölellek: Zsuzsi

Latsia írta...

Nagyon drukkolok, hogy FRICID veled maradjon még sokáig, gyors gyógyulást kívánok a Kisbarátodnak!

pétráá írta...

ildinkóm, aggódom érted... HUG..és én is bőgök, tudom, hogy ez nem segít, de nálunk két hete halt meg Teó, unokatesóm kutyája, őt is megsirattam. És Frigyesért nagyon aggódom, hiszen mindig köszönt nekem szkájpon, meg engedte, hogy megsimogassam, és tudom, h ez nagy kegy Frigyes kandúrtól. :) Kitartást, és erőt!!!! Tudom, milyen az, mikor egy állat családtag. És tudom, milyen elveszíteni, veled vagyok most is!!!
Ölellek!!!!

Cserke írta...

Ildinkó, én nagyon drukkolok .
Teljesen átérzem a szomorúságod.
De hátha javul...

ildinko írta...

Köszönöm mindenkinek!
Nagyon jól esik, hogy gondoltok ránk.
Frici most elaludt, meglátjuk, mi lesz reggel és munka után. Nagyon nehéz... :(

pétráá írta...

Tudod, "kölcsönös és érdekmentes baarácccság..." :)
HUG!

嘘吐き írta...

A gasztro.blogon olvastam én is Friciről. Remélem jobban lesz, nekünk csak kutyáink voltak, de rettenetes mikor valamelyik elmegy. Az egyik régi kutyusunk nemrég meghalt, és nagyon hiányzik mindenkinek. Most van egy kölyökkutyánk, igazi kis kopé :) Ahányszor ránéz az ember muszáj mosolyogni. Ne add fel, most minden rémesnek tűnik, de jönnek még szép napok.

És még egyszer, gyógyulj meg Te szép fehér macsek, látod mennyien drukkolnak neked, a gazdi mellett van a helyed!

Rita írta...

Jobbulást, nagyon drukkolok Fricinek!!!

chilii írta...

mi is szurkolunk Fricinek!!! (Radar, Csibész és Dugó teljesen macskakompatibilis kutyák, valamint Hamci, Maffia és Misike a nem egésszen kutyakompatibilis ciák)

ildinko írta...

Nemrég volt itt a doktornéni, és Frici pár perce elment. :,(
Mindenkinek köszönöm a sok bátorítást, ránk gondolást.
Neki most már így a jobb, nagyon szenvedett. Szerencsére a 14 évhez képest ez a három nap nem sok, de ezt is rossz volt látni. Remélem, hogy azért jó dolga volt nálunk és szeretett velünk lenni.

Jó utat, Frici!

pétráá írta...

Szia Frici...:(:(:(A billentyűzetes képed pedig most elővettem. Hát szerbusz, jó utat! És mondd meg Teónak, Leopoldnak, hogy üdvözlöm őket!!!
Hiányozni fogsz, Frigyes kandúr... :(

Zsuzsa írta...

:(((

Zsuzsi írta...

Szia Ildinkó!
Nézz be légyszíves a blogomba, van ott számodra valami meglepetés. Üdv: Zsuzsi

t3v írta...

Én is, én is:
http://okostojas.blog.hu/2008/07/27/nyam_nyam_blog

baba_ írta...

*virtális ölelgetés*

Andrea írta...

kedves Ildinkó!

Remélem,mihamarabb rendeződnek a dolgaid és a rossz után jó jön!
Két hete voltunk Szárszón nyaralni a gyerekekkel, mindig a földvári szabadstrandra jártunk, javaslom Neked is!:-)
Szép nyarat, azért még lesem a blogot, hátha találok pár szuper receptet;)
Sajnálom, ami a cicáddal történt:(

Cserke írta...

Ildinkó, sajnálom.
Tudom, hogy most nem vigasz, de igazán szép kort ért meg és jó dolga volt nálatok.

Sajtkukac írta...

Aki családtagként tartja az állatait, azok közül mindenki ért most és veled sír.

2 cicánk van, még fiatalok, de az előző 11 éves cukorbeteg cicusnál miránk is nagy feladat várt, eldönteni mikor elég. És nem neked elég, hanem neki ...

Ne hagyd szenvedni, legalább őt ne. Mert te úgy is szenvedsz ha látod őt a tusájában, s akkor is mikor már nincs melletted.
Egyébként gyönyörű cica, aki így fog megmaradni az emlékeidben életerősen, szép fényes szőrével, megnyugtató dorombolásával.

Sajnos nekik csak ennyi adatik, de így módunkban áll - nekünk álomgazdiknak - minél több cicának otthont adni életünk során, viszont a búcsúzás terhe is a miénk.

Kitartást kívánok neked és amíg van remény ne adjátok fel. Szerintem te is fogod tudni mikor ér az út végére, s csak az a fontos, hogy akkor vele légy. :-(

O.

Kismacs írta...

Szia Ildinkó! Kreatív Bloggernek jelöltelek! :)

ildinko írta...

Szia Kismacs!
Nagyon szépen köszönöm! :)
Igyekszem most már írni is a blogba, hogy tényleg megérdemeljem a díjakat...

Nicole... írta...

Szia!

Van egy kis meglepetésem a számodra, nézz be hozzám!