Csak egy egyszerű rakott tészta - némi csavarral

Eszem ágában nem volt ezt megírni, olyan egyszerű, de sikere van. Nagy sikere.
Öcsém egy nagyon fura alak, de asszem, erről már többször is írtam. Az blogom"étel" címkéje is hozzá kapcsolódik. Ha ugyanis anya megkérdezi, mit főzzön, a válasz csak annyi, "ételt". Persze ehhez a hangsúlyt is le kéne tudni írni, de azt nem lehet. Olyan kamaszosan pimasz, holott az öcsém már rég nem kamasz. :)
Természetesen igen ritka az, ha valamit megeszik, amit mi főzünk.
Ma pedig hazaesett, és kétszer is vett a tésztámból. Ráadásul megkérdezte: "Ennek mi a neve? " Ennél több dicséret nem kell, főleg ha hozzátesszük, hogy akár hetekig hozzánk sem szól. No mondjuk a kérdésre válaszolni nem tudtam. :)
Úgyhogy elmondható, hogy ettől az ételtől még a néma is újra beszél. :)))
Na jó, szerintem túlzás az egész, de én most nagyon boldog vagyok! Ez nem kis siker.

Amúgy tényleg igazán egyszerű: paradicsomszószos darált hús, beshamel, tegnapi maradék tészta. Olyan, mint amilyet máskor is szoktam csinálni.
Néhány újítást leszámítva.
A paradicsomszószhoz tettem egy kis csilipaprikát, két szál zellerzöldet, két szál borsikafüvet. Ezeket később kiszedtem. Plusz a titok: nagy csipet fahéj (és egy kicsi cukor is, mert savanyú volt a paradicsom). Ez tavaly ragadt rám, amikor muszakát készítettem, és tettem bele fahéjat. És akkor rájöttem, hogy az jó nagyon. :)
A beshamelt pedig egy rész tejjel, és egy másik rész kecskejoghurttal készítettem. A kecskejoghurtot a spárban vettem, és nagyon gyorsan el kellett használni, mert lejárt a szavatossága. Mondjuk én ettől annyira nem ijedek meg, ha nem penészes, és nincs rossz íze, akkor jó, de azért sietni kellett vele. Persze a neten nem találtam semmilyen receptet. A felét elhasználtam egy muffinhoz (az is finom lett, bár abban nem lehetett érezni a kecske ízt - mondjuk ott szerencsére :) ), a maradéknál pedig úgy gondoltam, a beshamelben jó helye lesz. Végül is máskor ha épp van, kecskesajtot teszek a rakott tésztába, és az isteni. Nos, ez is. :)
Egy darabka ezer éves sajt is volt, azt is beleolvasztottam a beshamelbe. Persze, a tetejére is jó lett volna sajt, de ez most ilyen maradékfelhasználós kaja volt.

No, mondtam, hogy nem egy nagy recept, de finom. Én is telezabáltam magam belőle, most meg nem tudom, hogy fogok futni... De el kell indulnom, mert tegnap is kihagytam.

Ja! Jövő héttől lesz még egy állásom, úgyhogy nem tudom, mi lesz így a bloggal. Egyelőre azt sem tudom, a két állást hogy egyeztetem össze, nemhogy még magánélet is. Majd lesz valahogy. Van pár recept talonban, csak az a baj, hogy mostanában egyre inkább úgy főzök-sütök, hogy mindent összeöntök, és lesz belőle valami jó, csak fél óra múlva már fogalmam sincs, mit és mennyit tettem bele. Nemhogy két hónappal később... Azért igyekszem. :)