Durván néz ki, de - szerintem - nagyon finom. Sajnos, a képek nem tökéletesek, de nem is csalnak sokat - ez tényleg NAGYON lila.
Maradt a gnocchi után másfél kicsi céklám (mert egy felet csak úgy megettem, ha valaki csodálkozna, hova tűnt), és minden hétvégén kötelező muffint sütnöm, és mint a belátásos tanulás vizsgálatainál a majmok esetében, ez a kettő nálam is egyszer csak összeugrott, és ez lett belőle. Csak mert úgy gondoltam, miért ne? (Vagy egy ismerős szavaival: Mitüne?!) :)))
A nálam már hagyományos módon készítettem a muffint, pár eltéréssel. Az alap a két bögre liszt, benne kevés szódabikarbóna és sütőpor, aztán most még hozzá egy bögre zabpehely. Másik edényben kb egy deci joghurt, egy deci vagy valamivel kevesebb olaj (érzésre), két tojás, fél bögre cukor - ezt összekutyul. Aztán hozzá a kisreszelőn lereszelt céklák és egy alma. Aztán hozzá a lisztes keverék, egész összekutyul, hihetetlen lila színnek nagyon örül, aztán muffinformákba tölt és megsüt.
Amit nem értek, hogy sülés után miért lett kétszínű: csak a teteje maradt lila (de az durván), az alja pedig érdekes barna:
Maradt a gnocchi után másfél kicsi céklám (mert egy felet csak úgy megettem, ha valaki csodálkozna, hova tűnt), és minden hétvégén kötelező muffint sütnöm, és mint a belátásos tanulás vizsgálatainál a majmok esetében, ez a kettő nálam is egyszer csak összeugrott, és ez lett belőle. Csak mert úgy gondoltam, miért ne? (Vagy egy ismerős szavaival: Mitüne?!) :)))
A nálam már hagyományos módon készítettem a muffint, pár eltéréssel. Az alap a két bögre liszt, benne kevés szódabikarbóna és sütőpor, aztán most még hozzá egy bögre zabpehely. Másik edényben kb egy deci joghurt, egy deci vagy valamivel kevesebb olaj (érzésre), két tojás, fél bögre cukor - ezt összekutyul. Aztán hozzá a kisreszelőn lereszelt céklák és egy alma. Aztán hozzá a lisztes keverék, egész összekutyul, hihetetlen lila színnek nagyon örül, aztán muffinformákba tölt és megsüt.
Amit nem értek, hogy sülés után miért lett kétszínű: csak a teteje maradt lila (de az durván), az alja pedig érdekes barna:
7 megjegyzés:
Ez se rossz! :))
Bátor próbálkozás, gratulálok! Egyébként olvastam valahol céklás-étcsokis muffint is, miért is ne?
Sajnos a cékla a hőkezeléstől veszít a színéből, és nem is egyenletesen. De a gnocchid például gyönyörű, ott mér' nem?...
Köszönöm!
És tényleg finom ám, nem csak úgy mondom. Bár anya nem merte megenni, mert nem tudta, mit eszik, és mikor megmondtam, akkor meg azért. :)
Rossamela, szerintem az lehetett a gond, hogy a gnocchinál mégiscsak kevesebb hőkezelést kapott a már eleve sült cékla, míg a muffinnál még plusz 20 percet sült kb. Talán meg lehetne próbálni nyers céklával, és akkor az egész szép színes maradna.
Viszont az az étcsokis az nagyon érdekesen hangzik, ha MöCö nem ellenkezik, jövő hétvégén kipróbálom nyers céklából, étcsokival. Biztos vagyok benne, hogy nekem ízleni fog. :)
Maximum egyedül eszem meg az egész tepsi sütit, az sem okoz gondot végül is... :)))
Tán csak nem pszichó?
A céklaötletet köszönöm, hasznosítani fogom!
Szia Lúj! :)
Pszichó! Ahogy látom, te is. ;)
Idesüss, mit találtam Neked: céklás-csokis süti, középtájon. Ha még nem alkottad volna meg a saját receptedet.
Rossamela, köszönöm szépen!
Már csak rá kell vennem a többieket, hogy megegyék, vagy alanyokat kell találnom, akik segítenek nekem megenni. Jövő hétvégén kipróbálom. :)
Megjegyzés küldése