vasárnap, november 04, 2007

Töltött karalábé

Idén a kertben karalábé termett sok, anya szerint azért, mert összekeverte a palántákat, és a karfiol helyett karalábét ültetett mindenhova. Nem nagyon fogy, pedig én nagyon szeretem. MOndjuk leginkább csak úgy magában, nyersen, esetleg vajaskenyérrel. De így, töltött karalábénak is finom.
Úgyhogy pénteken szedtem négyet, és lehoztam Pécsre, hogy majd főzök. Anyát meg kikérdeztem a receptről, de nem vagyok benne biztos, hogy jól emlékszem. Nem is lett olyan, mint az övé szokott, de azért nagyon ízlett.
MöCö kicsit tartózkodó volt a karfiollal szemben. Mikor még otthonról kérdeztem msn-en, hogy jó lesz-e, ha viszek karalábét, csak annyit mondott, hogy hát annak semmi értelme, hogy a kar a lábé. És különben is, mi a szösz az a karalábé. Nos, mondtam én, hogy panelnomád... :) Ráadásul tényleg nagyon csodálkozott, mikor meglátta a zöldségeket.

Kicsit macerás elkészíteni, leginkább a karalábék kivájása miatt. Először megpucolom a zöldségeket, majd egy kanállal kivájom a közepüket. Kicsit nehéz, mert elég kemények. A kivájt karalábé is megy bele az ételbe.
A töltelékhez két kisebb fej vöröshagymát megpárolom és egy bögre riszt félig megfőzök. Aztán egy tálban összekeverem a rizst, a hagymát, darált húst (pulyka volt épp, de mindegy), két tojást, és fűszerezem - só, bors, biovegeta, apróra vágott petrezselyemzöld.
Megtöltöm a kivájt karalábékat, beleteszem egy lábasba, mellé-köré a kivájt részeket, felöntöm vízzel olyan háromnegyedig vagy tovább és főzöm. A vízbe kell egy kis só.
Mikor megfőtt, liszttel vagy keményítővel elkevert tejföllel behabarom, kicsit összeforralom, és kész.
Én úgy szeretem, ha sok a leve.

2 megjegyzés:

gabojsza írta...

Ha nem kanállal vájod, hanem karalábé vájóval, sokkal könnyebb. Tudom, MöCö agglegény konyhájában ez nyílván nem volt. És petrezselyem zöld helyett egyszer próbáld ki kaporral. Lehet, hogy azért nem lett olyan ízű, amit vártál? Elnézést az okoskodásért:-)
Ez az egyik kedvenc ételem!

ildinko írta...

Na igen, karalábévájó... Az még otthon sem volt nekünk, hanem a nagyszüleimtől örökölt ezer éves ezüstkanállal szoktuk vájni a karalábét, aminek már annyira elkopott a vége, hogy késéles.
És igen, a kapor az jó lett volna, csak otthon nem jutott eszembe szedni a kertben. De a petrezselyem legalább eszembe jutott, ha már más nem. Majd legközelebb. :)