Hétvégén narancslekvárt főztem - jó melós. Pár órát elszórakozik vele az ember. És hogy megéri-e? Hááát... Talán igen, bár olyan hülye narancsot sikerült vennem, amit lehetetlen volt tökéletesen megtiszítani, így kicsit keserű lett. Palacsintával kétségtelenül finom volt, MöCönek is ízlett, de még nem vagyok biztos, hogy - ahogy eredetileg terveztem - ajándéknak oda merem-e adni bárkinek is. Azt hiszem, kénytelen leszek kinyitni az egyik üveggel hévégén és tesztelni. Nem fog nehezemre esni, nekem bejön kesernyésen is. :)
A recept az iwiw kulináris topikjából, amit szép csendben olvasgatok. :)
Először alaposan megmostam két kiló narancsot és két citromot. 6 narancsnak (nem többnek, így is sokáig tart) és másfél citromnak nagyon vékonyan zöldséghámozóval levágtam a héját, hogy ne legyen rajta a fehér rész, majd vékony csíkokra vagdostam. Egy kis edénybe vizet melegítettem, majd mikor forrt, beletettem a héjakat és 10 percig forraltam. Leöntöttem a levet, lecsöpögtettem a héjakat, újabb vizet tettem fel, de már csak 4 percig forraltam a héjakat. Víz leönt, csöpögtet.
Megpucoltam a két kiló narancsot és a két citromot. Hajajjj... Sokáig tart. Chili&Vanília narancspucolós tippje a velvetről sokat segített, de sajnos a narancsaim minősége még sokkal többet nehezített a dolgon (közben MöCö másnaposan aludt, a lusta d... :) - mindenből kihúzza magát).
Mikor mindet megpucoltam, harminc deka befőzőcukorral (legközelebb több) ment a fazékba, és forrásig melegítettem, félidőtől a héjakkal együtt. Aztán mikor felforrt, még pár percig főztem, és szalicillal gondosan fertőtlenített üvegekbe töltöttem. Fejreállítottam egy időre, aztán kész.
A recept az iwiw kulináris topikjából, amit szép csendben olvasgatok. :)
Először alaposan megmostam két kiló narancsot és két citromot. 6 narancsnak (nem többnek, így is sokáig tart) és másfél citromnak nagyon vékonyan zöldséghámozóval levágtam a héját, hogy ne legyen rajta a fehér rész, majd vékony csíkokra vagdostam. Egy kis edénybe vizet melegítettem, majd mikor forrt, beletettem a héjakat és 10 percig forraltam. Leöntöttem a levet, lecsöpögtettem a héjakat, újabb vizet tettem fel, de már csak 4 percig forraltam a héjakat. Víz leönt, csöpögtet.
Megpucoltam a két kiló narancsot és a két citromot. Hajajjj... Sokáig tart. Chili&Vanília narancspucolós tippje a velvetről sokat segített, de sajnos a narancsaim minősége még sokkal többet nehezített a dolgon (közben MöCö másnaposan aludt, a lusta d... :) - mindenből kihúzza magát).
Mikor mindet megpucoltam, harminc deka befőzőcukorral (legközelebb több) ment a fazékba, és forrásig melegítettem, félidőtől a héjakkal együtt. Aztán mikor felforrt, még pár percig főztem, és szalicillal gondosan fertőtlenített üvegekbe töltöttem. Fejreállítottam egy időre, aztán kész.
Ma Dulmina is épp ilyen narancslekvárt tett fel a blogjára, úgy látszik, ez már csak így megy, nincs új a nap alatt. :)))
6 megjegyzés:
Hát ezért nem csinálok magam narancslekvárt:-)) Le a kalappal előtted!
(Én felbontanám...)
:)))
Én pedig azon gondolkozok, hogy új adagot készítek másfajta narancsból, amit könnyű megpucolni. Úgy nem lenne kesernyés. És akkor az jó lenn ajándéknak, ez pedig megmaradna. :)
A sóher énem úgy van vele, hogy inkább sokat dolgozok, mint hogy sok pénzt kiadjak. És narancslekvár márpedig kell nekem.
Szia!
Én úgy tapasztaltam, hogy a narancslekvár mindenképpen kesernyés egy kicsit, a legdrágább bolti is, ez valahol a műfaj "védjegye"... :-) Szerintem nemcsak a fehér hártya, hanem a sárga héja is ad hozzá egy kis kesernyésséget. A pasim pl. emiatt szereti.
Végül megfőzted mégegyszer?
Üdv
Szia!
Még nem főztem új adagot, de tervezem még mindig (azóta összegyűlt egy csomó befőttesüveg is :) ).
Én is szeretem kesernyésen, de azért ez mégsem az a szokványos íz, ami százszázaléktutira bejönne mindenkinek. A barátnőim azért meg fogják kapni a két kicsi üveget karácsonyra (igen, tudom... ezzel nagyon elkésünk :) ), az ő ízlésüket ismerem, nekik ízleni fog.
A héj a sok főzés miatt elveszti a keserűségét ezzel a módszerrel, tényleg a hártyákkal van a gond. Ha legközelebb jól pucolható narancsot fogok ki, majd kiderül, úgy is keserű lesz-e.
Végül is mindenhogy el fog fogyni, az tuti. :)))
Szia!
megcsináltam a lekvárt, fele mennyiséggel, mert ennyi narancsom volt itthon. Hát őszinte leszek, nagyon finom!!!! de nem csinálok többször, mert több órás munkával 1 (azaz egy) darab üveg lekvár lett. Az is csak fél literes. Ez kicsit csalódás volt.
De ha csinálnék, akkor a héjat lehet nem főzném olyan sokáig, mert nem lett eléggé keseű a lekvár, sőt, egyáltalán nem az.
zsuzsi
Ritkán készítek narancslekvárt, de a kesernye-mentesítésnek az a trükkje, hogy ki kell filézni. Azaz egyesével kivágni a narancshúst a gerezdek közül. Ezt a műveletet egyébként részben egy jó nagy, és magas peremű tálcán, illetve a lekvárfőző lábasban szoktam csinálni, mert a narancs eléggé lédús... Sosem vágok bele 4 kilónál kevesebbe, ez kiad olyan 1,5-2 kiló gyümölcshúst és a levét kézzel belecsavarom a gerezdekből és a héjakból. Ezt nem szabad passzírozni, mert szintén keserű lesz tőle. (Egyszer lustaságból narancsfacsaróval csináltam, kár volt - persze sütibe úgy is jó.) A héját sose rakom bele, persze az is igaz, hogy az idén a blogok között olvastam először azt, hogy bele kéne tenni azt is. ;-)
Nekem inkább savanyú szokott lenni a narancs lekvár. ;-)
Megjegyzés küldése