Bableves krumplipogácsával

.

Életem első bablevese, és egész jól sikerült. MöCi is megette, pedig korábban, ha kérdeztem, főzhetek-e levest, mindig nem volt a válasz, merthogy ő nem eszik levest. Most nem kérdeztem. És ezentúl nem is fogom. :)
A mi családunkban ha bableves, akkor krumplipogácsa - más néven parasztpogácsa - van mellé. A nagynéném szerint bármikor megkérdezték anyukámat kiskorában, mit szeretne enni, a válasz bableves krumplispogácsával volt. :)
Sajnos az én (MöCö) pécsi konyhájából sok elég fontos alapanyag hiányzott, mint pl valami füstölt hús, de még inkább szalonnabőrke. Szerencsére végül is így is ehető.

Úgy kezdődik, hogy egy nappal korábban beáztatom a babot vízbe, hogy jól ellepje. Másnap nagy fazékba beleöntöm a babot, teszek hozzá sok sárgarépát, meg fehérrépát, meg zellert, meg több gerezd fokhagymát, meg fél vöröshagymát, meg kolbászkarikákat, felöntöm vízzel, és főzöm sokáig. Közben kerül még bele só, bors, két babérlevél, meg ilyen szárított fűszerkeverék, amiben van petrezselyemöld, meg zellerzöld, meg szárított répa meg nemtudommégmi.
Míg fő, megcsinálom a csipetkét: egy tojáshoz adok kevés sót meg annyi réteslisztet, amennyit felvesz. Ezt jól összedolgozom, és csipetkéket csipkedek belőle (mi gömb alkúra formázzuk az ujjaink között, de ahány ház, annyi szokás - mondjuk szerintem a különböző formáknak más az íze is, és szerintem így a legfinomabb). Vigyázni kell, hogy a csipetkék ne ragadjanak egymáshoz, ezért mindig össze kell keverni őket kevéske liszttel.
Amikor megfőtt a bab, adok a leveshez felkarikázott virslit (mert nincs füstölt húsom, valami azért csak kell bele), meg hozzáadom a csipetkét is. És csinálok egy kis paprikás rántást is, de igazából nem kell sok, mert a házi kolbásztól már így is elég paprikás, a csipetkén lévő liszt miatt meg úgyis besűrűsödik - de nem mertem kihagyni.

Ez a leves, de a krumlispogit is közben kell elkészíteni, hogy egyszerre legyen kész. Ezért levesfőzés közben fel kell tenni pár szem krumplit főni, héjában. Mikor megfőtt, megpucolni, egy tálba tenni, megy hozzá só és vaj vagy margarin (kb. 10 deka, de fogalmam sincs, sosem mérem, ha úgy látom, nem elég, teszek méghozzá). Összetöröm a krumplit, közben úgyis beleolvad a vaj (még forró) és a sóval is jól elkeveredik (csaltam: tettem bele kurkumát is egy keveset, mert sárga kedvem volt - íze meg úgysincs). Aztán hozzáadok lisztet, annyit, hogy olyan legyen a tészta, amilyennek lennie kell, azaz álljon össze. Jó alaposan összedolgozom, majd kinyújtom. A tetejét elvileg szaggatóval kell mintázni, de a pohár erre nem alkalmas, szaggatóm meg nincs, úgyhogy késsel vagdostam be. Aztán szaggattam, pohárral. Sütőpapíros tepsire sorakoztattam őket, megszórtam köménymaggal, be a forró sütőbe. Figyelni kell: mikor az alja megpirul, meg kell fordítani a pogácsákat, hogy a tetejük is megpiruljon.

Mikor minden kész, a levest sok tejföllel és pogácsával kell enni.
Némi jelentősége van, hogy miért kell pogácsát enni a babhoz - legalábbis vegetriánuskori emlékeim alapján. A bab és a keményítőtartalmú ételek együtt teljesértékű fehérjévé válnak a szervezetben, ha jól tudom. Ez a fehérjekomplettálás elve. Persze, itt hús is van a levesben, de ettől még pogácsa nélkül nem az igazi. A köménymag meg segíti a krumpli emésztését. Állítólag. A borsikafű meg a babét, de az nekem nem volt, majd ha kikel a kertben. Többet nem tudok okoskodni. :)