A reggeli zabkása után még nagyon éhes maradtam, ráadásul ugye olyan lassan ettem meg, hogy az előző falat már sehol nem volt, mire rávettem magam a következőre. Szóval nagyon éhes voltam. Gondolkoztam sokat, mit ennék - amit ugye nem kell rágni - és arra jutottam, hogy a krémleves tápláló is, meg csak nyelni kell. :) Tegnap meg kaptam emailben kukorica krémleves receptet, mert még ezer éve feliratkoztam az egyperces recept emailjeire, és onnan. Meg utána is néztem a blogokon, itt találtam másik receptet is. Aztán szokás szerint úgy csináltam, ahogy gondoltam. Nekem nagyon ízlett, de lehet, hogy csak éhes voltam... :)
Kevéske vajra ráöntöttem egy doboz konzerv kukoricát, és pároltam kicsit. Aztán szórtam rá lisztet, kicsit átforgattam, aztán öntöttem hozzá tejet, meg kevés metélőhagymát. Kicsit főztem, aztán összeturmixoltam (igazából már annyira régi a turmixunk, hogy így is rágni kellett, mert a kukorica héját már nem vitte el, de azért nem volt vészes). Visszatettem még a tűzre, és tettem hozzá tejet (amennyit jónak gondoltam), meg borsot és vegetát. Aztán egyszer úgy gondoltam, hogy kész, és apróra vágott petrezselyemmel és metélőhagymával megszórva megettem. :)
Kevéske vajra ráöntöttem egy doboz konzerv kukoricát, és pároltam kicsit. Aztán szórtam rá lisztet, kicsit átforgattam, aztán öntöttem hozzá tejet, meg kevés metélőhagymát. Kicsit főztem, aztán összeturmixoltam (igazából már annyira régi a turmixunk, hogy így is rágni kellett, mert a kukorica héját már nem vitte el, de azért nem volt vészes). Visszatettem még a tűzre, és tettem hozzá tejet (amennyit jónak gondoltam), meg borsot és vegetát. Aztán egyszer úgy gondoltam, hogy kész, és apróra vágott petrezselyemmel és metélőhagymával megszórva megettem. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése