Pár hete sütöttem, de csak piszkozatban volt fent a kép eddig a bloggeren. Meg nem is lett tökéletes - lehetne szebb is akár, de most írhatnékom van, szóval posztolom.
Az alap tészta t3vtől származik. Készítettem már simán buktának is, de ha már oda volt írva, hogy kalácstészta, akkor miért ne?! Úgysem csináltam még kalácsot, és kíváncsi voltam, hogy sikerül. Ráadásul mikor buktának készült, rengeteget szenvedtem a formázással, sehogy sem akartak egyformára sikerülni, a töltelék is mindig kifolyt. Gondoltam, egyszerűsítek. :) Lehet, hogy vicces, de a fonás tényleg sokkal jobban megy, úgy tűnik. :)
Nem emlékszem pontosan, hogy készült. Az tuti, hogy a tészta teljesen a t3v féle recept alapján - azaz dehogy, mert egyharmad teljes kiőrlésű liszt van benne, mostanában mindent úgy sütök.
Tölteléknek túrókrém hasraütés szerűen - szóval fogalmam sincs így utólag, és megszórtam meggyel.
A tésztát 6 gombócra osztottam és két kalácsot csináltam belőle. Minden gombócot téglalappá nyújtottam, megtöltöttem, összetekertem, és három rudat összefontam. Formában sütöttem forró sütőben, míg megsült.
Tudom, a recept része semmit sem ér, így, hogy nem emlékszek, hogy készült. Csak mint mondtam, írhatnékom van.
Főleg, mert épp Budapesten vagyok, tanfolyamra jöttem fel, és rendkívül zavar, hogy közben szintén itt vízihoki verseny is van, és én nem vagyok ott. És hiányoznak nagyon! De már edzésen is ezer éve voltam, mert még mindig rettegek a sérülésektől (esetleg a tanfolyamon tanult technikával kikopogtathatnám...), meg egyebek. Olyan nagyon furcsán érzem magam, no.
Hihi, ezt rajtam kívül senki sem érti, gondolom. De hát miért tart az ember blogot, ha nem használhatja feszültségkezelésre?!
Uff. :)))
Az alap tészta t3vtől származik. Készítettem már simán buktának is, de ha már oda volt írva, hogy kalácstészta, akkor miért ne?! Úgysem csináltam még kalácsot, és kíváncsi voltam, hogy sikerül. Ráadásul mikor buktának készült, rengeteget szenvedtem a formázással, sehogy sem akartak egyformára sikerülni, a töltelék is mindig kifolyt. Gondoltam, egyszerűsítek. :) Lehet, hogy vicces, de a fonás tényleg sokkal jobban megy, úgy tűnik. :)
Nem emlékszem pontosan, hogy készült. Az tuti, hogy a tészta teljesen a t3v féle recept alapján - azaz dehogy, mert egyharmad teljes kiőrlésű liszt van benne, mostanában mindent úgy sütök.
Tölteléknek túrókrém hasraütés szerűen - szóval fogalmam sincs így utólag, és megszórtam meggyel.
A tésztát 6 gombócra osztottam és két kalácsot csináltam belőle. Minden gombócot téglalappá nyújtottam, megtöltöttem, összetekertem, és három rudat összefontam. Formában sütöttem forró sütőben, míg megsült.
Tudom, a recept része semmit sem ér, így, hogy nem emlékszek, hogy készült. Csak mint mondtam, írhatnékom van.
Főleg, mert épp Budapesten vagyok, tanfolyamra jöttem fel, és rendkívül zavar, hogy közben szintén itt vízihoki verseny is van, és én nem vagyok ott. És hiányoznak nagyon! De már edzésen is ezer éve voltam, mert még mindig rettegek a sérülésektől (esetleg a tanfolyamon tanult technikával kikopogtathatnám...), meg egyebek. Olyan nagyon furcsán érzem magam, no.
Hihi, ezt rajtam kívül senki sem érti, gondolom. De hát miért tart az ember blogot, ha nem használhatja feszültségkezelésre?!
Uff. :)))
2 megjegyzés:
Hát megmosolyogtam az írásodat. :-) Ugyanis nekem is vannak olyan sütéseim, fözéseim, amikor nem emlékszem a receptre.... talán ezt hívnák rutinnak.
A kalácsod szép lett. Föleg az az ötlet tetszik, hogy formába tette és nem csak úgy a sütöbe... nekem egy párszor esett már szép. A formában pedig tutira egybe marad.
Üdv, Gabriella
http://www.gabriellakonyhaja.blogspot.com/
Szia!
Igazából eszembe sem jutott, hogy ne formába tegyem. Így is épphogy nem ázott el a tölteléktől, és mivel tartottam attól, hogy el fog, így legalább előre is gondoltam a megmentésre. :)
Nagyon tetszik a blogod! :)
Megjegyzés küldése