Ezt a sütti Péétráám találta nekem itt.Nagyon munkás süti.
Először a mogyorótöréssel szedtem szét az ujjaimat. Persze, ha az ember bolti, pucolt mogyorót vesz, akkor könnyű.
A következő a csokireszelés. Az ujjaim árán. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz csokit reszelni.
És utána a mogyoró megpirítása még hagyján, de össze kell törni. Először úgy gondoltam, bögrébe teszek egy keveset, mintha mozsár lenne, és abban töröm meg a húsklopfolóval. De nem jött be, csak az aljára tömörödött az összes pörkölt mogyoró. Azt a módszert fejlesztettem ki, hogy egyesével rácsaptam a mogyikra, azok beleragadtak húsklopfoló fogai közé, de ahogy onnan leszedtem, szerintem tökéletes méretbe omlottak szét. Ezt egy bögrényi mogyoróval megtenni nem kis ideig tart... :)))
Viszont, a süti megérte az elkészítésével járó kínszenvedést!!!
Elkészítés:
Egy bögrényi mogyorót megpirítok és összetörök. Egy tábla étcsokit (Tibi csoki volt most, 60%-os kakótartalmú, nem csúcs, de a Lindt-nél jóval olcsóbb, a bevonónál sokkal jobb) nagy lyukú reszelőn lereszelek.
2 bögre lisztet, 1/3 bögre kakaóport, fahéjat, sütőport és szódabikarbónát összekeverek egy tálban. Hozzákeverem a tört mogyorót. Egy bögre barnacukrot habosra keverek három tojással, majd hozzáadom a csokireszeléket. A lisztet és a tojásos-cukros masszát összekeverem, és az egészet kikent, kilisztezett őzgerinc formába öntöm.
10 percig sütöm közepes lángon, majd 35-40 percig kis lángon.
Az eredeti recept azt írja, hogy ekkor vegyem ki a sütőből, szeleteljem fel, és rácsra téve tegyem vissza pár percre, hogy ropogós legyen. Hát, nem tudom, lehet, hogy a késeink rosszak, de ezt nem lehetett szeletelni, mert morzsálódott. Úgyhogy három szelet után feladtam, és úgy döntöttem, marad így, és nem lesz ropogós.
Másnap reggel tökéletesen lehetett szeletelni, és senki nem reklamált, hogy nem jó így... :)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése