Máglyarakás

Azóta szeretnék máglyarakást készíteni, mióta leszedtem az almát. Csak valahogy sosem jött össze: vagy nem volt idő, nem voltam itthon, vagy anya főzött. Igazából ez sem a legjobb időzítés, mert most meg magamnak csinálom, mire anya hazajön, én már itthon sem leszek, az öcsém meg csak holnap... Végül is eláll, bár igazán frissem finom. Ha egyáltalán finom lesz... Most még épp a sütőben sül... Csak gondoltam, addig is hasznosan töltöm az időmet, és megírom előre a posztot. Aztán lehet, nem lesz hozzá kép, olyan borzalmas lesz... :))) Csak nem!
Elkészítés: A mazsolát megmostam, beáztattam. Pár deci tejbe négy tojássárgáját tettem, meg ízlés szerint cukrot (bocs, hogy soha nem mérek semmi...) és egy citrom reszelt héját. Összekevertem, belekarikáztam pár kiflit (na jó, ment hozzá zsemle is, mert csak 2 db kifli volt a boltban...). Az almát kimagoztam, vékony szeletekre aprítottam, majd fahéjas cukorral összekevertem. Rengeteg diót daráltam.
Egy jénait kikentem vajjal, beletettem a dió egy részével összekevert kiflit, megszórtam mazsolával. Rátettem az almát, szintén dióval keverve, tetejére mazsola, megszórva dióval. Most sül egy darabig...
Mikor megpirult egy kicsit, a tojások fehérjét kemény habbá vertem, két kanál baracklekvárt kevertem hozzá, és a tetejére tettem. Mérsékelt tűzön sütöm, míg a fehérjehab megpirul. És mindjárt tálalom magamnak! :)

Amíg még ilyen gyönyörű idő van: TERASZ! ;)