Nyártervező kördés

Pirikenagyi kördését két helyről is megkaptam, Zsu boszorokánykonyhájából és Riótól is - és én ennek nagyon, de nagyon örülök. :) Mert annak ellenére, hogy most már vagy két hete nem írtam ide semmit, úgy tűnik, mégis létezek, és ez jó. :)

Épp ebből kiindulva az első tervem nem hagyni, hogy továbbra is eluralkodhasson rajtam az érzés, miszerint nincs nekem ebben a törtető, gyors, érzelemmentes világban helyem. Azaz fő terveim nem igazán gasztronómiaiak, és bocsánat, hogy leírom - de talán tényleg hasznos, ha az ember írásban rögzíti a terveit. Főleg nekem, mert hajlamos vagyok halogatni a dolgokat. :)
- Az első és legfontosabb, hogy két hét múlva meglegyen az államvizsgám - tehát most két hét nagyon kemény tanulás következik. Utána egy hét pihit engedélyezek magamnak.
- Aztán fel kéne nőni végre, munkát keresni (elhinni, hogy kaphatok normális munkát).
- És jó lenne már találnom egy rendes Társat magamnak így az élethez, mert egyedül nem olyan jó. Azaz el kéne hinnem, hogy találhatok és nem kételkedni ebben. Meg az életben úgy általában.
Majdcsak sikerülnek ezek, az államvizsga nagy eséllyel, mert a szakdogámra a konzulensem 5-öst, az opponensem 4-est adott. Ennek én nagyon örülök, csak csodálkozok, hogy ha leírták a hibáimat - amikről persze én is tudok, csak azt hittem, sokkal súlyosabbak - hogy lehet mégis ilyen jó??? Fene a maximalizmusomat, én 2-est adtam volna magamnak... No, a lényeg, hogy most már a tételeket kell csak megtanulni, de azért annyira nem kell aggódni talán, most már csak nem esznek meg, ha az 5 (izé, 6) év alatt nem tették...


A sok off után a gasztronómiai tervek jönnek végre. Persze nagyrészt azon múlnak, hogy az egyebek hogy alakulnak, úgyhogy most egy kis álmodozás következik.
- Két éve főztem szederlekvárt, mert elég eső esett augusztusban, és az erdő tele volt szederrel. Most reménykedek az időjárásban, hátha megint sok szeder lesz, és tudok lekvárt főzni.
- Meg más gyümölcsökből is szeretnék lekvárt főzni. Ennek akadálya maximum anyukám lehet, ha kiutál a konyhából, ami előfordulhat (meg a lustaság, az már rajtam múlik). Ja és hogy terem-e elég gyümölcs a kertben.
- Aztán szeretnék több salátát is csinálni, mert eddig nem voltam egy salátás, de így nyáron úgysem kívánok enni a nagy melegben, de valamit mégiscsak kell. A saláta jó alternatíva lenne.
- Hidegebb napokon, amikor éhes is vagyok, ki kéne próbálni végre a másoknál kinézett recepteket is. Van jópár. :)
- Grillezni is szeretnék, meg bográcsgulyást főzni (ehhez vendégek is kellenek, ezért meg kell küzdenem anyával, hogy ne csak húzza a száját, hanem örüljön is, hogy végre jön hozzánk valaki, és nem gubózunk be... - vagy asszem inkább felveszek a nem gasztronómiai tervekhez egy olyat, hogy állást találni a világ másik végén, lehetőleg jó sok fizetéssel és/vagy egy gazdag pasival... csak vicc!).


Egyelőre más nem jut eszembe. Ha nem lesz állásom, akkor úgyis abból kell gazdálkodnom, ami itthon megterem a kertben, vagy amit Anya vesz - mert pénzem az nincs. Pedig annyi extra dolgot kinéztem magamnak, de azt hiszem, hogy az ilyen terveimet el kell halasztanom későbbi nyarakra. Addig is reménykedek, hogy nem leszek diplomás munkanélküli.
A legrövidebb távú terveim között már egy hete szerepel, hogy a dorogi és németországi gasztronómiai élményeimet leírjam, de azt hiszem, ez kedv híján most elmarad. Úgyis tanulnom kéne. Vagy megírom később, vagy sosem. Végül is nem kötelező... azt hiszem...

A kördés hógolyóját most kivételesen anélkül dobom át Giginek a konyhába, hogy megnézném, dobta-e már valaki neki. Talán elkezdek leszámolni a maximalizmusommal is, ez az első lépés... :))))