ŐŐŐŐŐŐŐ... nos igen, elrettentő.
Az még hagyján, hogy normális hűtőnk sincs, de normális kaja sincs benne. Ráadásul most olyan dolgokat is tartalmaz, amit máskor soha. Múlt hétvégén ugyanis MöCöm anyukája egy éjjelnappaliban bevásárolt, és vett pl margarint, ami számomra tabu. Meg a párizsit, ami nekem szintén, viszont MöCö néha csak azon él, persze egész rudakat szokott venni szigorúan a legolcsóbb fajtából...
Ez egy kis italhűtő, és igazából a "miénk" elég túlzás, hiszen itt minden MöCié, én csak betolakodó vagyok a legénylakásba. Annak örülök csak, hogy lassan kezd meglátszani a betolakodásom nyoma - no persze nem ezeken a fotókon. :) Mondjuk egy év után már ideje lenne, de hát az én MöCikém elég kemény dió.
Ha minden jól megy, nemsokára vesz rendes hűtőt. Most már csak rá kell valahogy vennem, hogy olyan szempontok alapján válasszon, ami tényleg ésszerű, mert egyelőre a legfontosabb, hogy a frissen elkészült forró kaját be tudja tenni, és azt minél gyorsabban lehűtse. Különben is képes a forró kaját egyenesen a mélyhűtőbe bepakolni pár percre, és sehogysenem lehet neki megmagyarázni, hogy miér is nem kéne... Ez az én MöCikém! :))))
Ja igen, csak a hétvégéket töltöm itt. Péntek 10-re értem ide, szóval értelemszerűen nem vásároltam, de most nagyon őszintén akartam megmutatni a hűtőt, hogy mindenki lássa: ilyen is van. Még ha hihetetlen is. :)))
No akkor fentről lefelé, hátulról kifelé:
Balra bent egy doboz leárazott mascarpone, hátul a nagy üvegben fekete olivabogyó (asszem, ki kéne dobni, de nem mertem megnézni), mellette savanyú uborka, tej. Balszélen szárzeller ("olyan uborkás kaját csinálj!" hihihi). A margarin (brrr), persze mögötte nem látszik, de egy 250 grammos vaj van ám. Öt kisdoboz tejföl, kettő bontva. Már sokat írtam a tejfölmániájáról. Jobboldalt a sajtkrém kivételével nem én vettem a májkrémet és a kétféle szalámit.
Aztán lent hátul ruszli, meg disznózsír (ez Efottról maradt, MöCikém költségkímélés céljából zsíroskenyéren élt - bár gyanítom, enni nem evett, csak ivott, majdnem bele is halt). Tojás. Házikolbász MöCi apukájától - na az finom nagyon, de csak én eszem.
Legalul ezer éves ásványvíz, több üveg szintén ezer éve bontott bor - bulimaradék és hasonlók, leggagyibb minőség természetesen (brrrrr). A vörös az enyém, teába szoktam önteni belőle - de most hogy vége a télnek, nem hinném, hogy el fog fogyni. Van ott a háttérben tecsós dijoni mustár (nincsenek rá szavak, milyen rossz), rajta gyógyszertári kenőcs orbáncra (na abba halt bele majdnem Möcikém tavaly EFOTT után - és idén megint menni akar... nagyon félek). Másikfajta borzasztó mustár és majonéz. Ecetes cékla és gyöngyhagyma. Ajándék bóti lekvár. Ezer éves szárított erdeigomba keverék - a zacskójára anno az volt ráírva, hűtőben egy hétig üvegben eltartható, de nincs szívem kidobni, mert drága volt. Végül van még ott valami borzalmas krémlikőr pár centnyi maradéka - nem hinném, hogy valaha is elfogyna, de azért ott van. Meg sütőrum.
Az ajtó is magáért beszél, nincs része, ami ép lenne. Benne: otthonról dió, csak nem fogy, mert MöCim nem szereti, szintén orbáncra való krém, fél vaj, darabka birsalmasajt őszről.
Az még hagyján, hogy normális hűtőnk sincs, de normális kaja sincs benne. Ráadásul most olyan dolgokat is tartalmaz, amit máskor soha. Múlt hétvégén ugyanis MöCöm anyukája egy éjjelnappaliban bevásárolt, és vett pl margarint, ami számomra tabu. Meg a párizsit, ami nekem szintén, viszont MöCö néha csak azon él, persze egész rudakat szokott venni szigorúan a legolcsóbb fajtából...
Ez egy kis italhűtő, és igazából a "miénk" elég túlzás, hiszen itt minden MöCié, én csak betolakodó vagyok a legénylakásba. Annak örülök csak, hogy lassan kezd meglátszani a betolakodásom nyoma - no persze nem ezeken a fotókon. :) Mondjuk egy év után már ideje lenne, de hát az én MöCikém elég kemény dió.
Ha minden jól megy, nemsokára vesz rendes hűtőt. Most már csak rá kell valahogy vennem, hogy olyan szempontok alapján válasszon, ami tényleg ésszerű, mert egyelőre a legfontosabb, hogy a frissen elkészült forró kaját be tudja tenni, és azt minél gyorsabban lehűtse. Különben is képes a forró kaját egyenesen a mélyhűtőbe bepakolni pár percre, és sehogysenem lehet neki megmagyarázni, hogy miér is nem kéne... Ez az én MöCikém! :))))
Ja igen, csak a hétvégéket töltöm itt. Péntek 10-re értem ide, szóval értelemszerűen nem vásároltam, de most nagyon őszintén akartam megmutatni a hűtőt, hogy mindenki lássa: ilyen is van. Még ha hihetetlen is. :)))
No akkor fentről lefelé, hátulról kifelé:
Balra bent egy doboz leárazott mascarpone, hátul a nagy üvegben fekete olivabogyó (asszem, ki kéne dobni, de nem mertem megnézni), mellette savanyú uborka, tej. Balszélen szárzeller ("olyan uborkás kaját csinálj!" hihihi). A margarin (brrr), persze mögötte nem látszik, de egy 250 grammos vaj van ám. Öt kisdoboz tejföl, kettő bontva. Már sokat írtam a tejfölmániájáról. Jobboldalt a sajtkrém kivételével nem én vettem a májkrémet és a kétféle szalámit.
Aztán lent hátul ruszli, meg disznózsír (ez Efottról maradt, MöCikém költségkímélés céljából zsíroskenyéren élt - bár gyanítom, enni nem evett, csak ivott, majdnem bele is halt). Tojás. Házikolbász MöCi apukájától - na az finom nagyon, de csak én eszem.
Legalul ezer éves ásványvíz, több üveg szintén ezer éve bontott bor - bulimaradék és hasonlók, leggagyibb minőség természetesen (brrrrr). A vörös az enyém, teába szoktam önteni belőle - de most hogy vége a télnek, nem hinném, hogy el fog fogyni. Van ott a háttérben tecsós dijoni mustár (nincsenek rá szavak, milyen rossz), rajta gyógyszertári kenőcs orbáncra (na abba halt bele majdnem Möcikém tavaly EFOTT után - és idén megint menni akar... nagyon félek). Másikfajta borzasztó mustár és majonéz. Ecetes cékla és gyöngyhagyma. Ajándék bóti lekvár. Ezer éves szárított erdeigomba keverék - a zacskójára anno az volt ráírva, hűtőben egy hétig üvegben eltartható, de nincs szívem kidobni, mert drága volt. Végül van még ott valami borzalmas krémlikőr pár centnyi maradéka - nem hinném, hogy valaha is elfogyna, de azért ott van. Meg sütőrum.
Az ajtó is magáért beszél, nincs része, ami ép lenne. Benne: otthonról dió, csak nem fogy, mert MöCim nem szereti, szintén orbáncra való krém, fél vaj, darabka birsalmasajt őszről.
A krémeket ki kéne dobni. Meg csomó mást is. És ki kéne takarítani. És rendet rakni.
És venni egy új hűtőt. Persze egy szavam se lehet, mert nekem pénzem nincs, csak lógok itt. Persze kaját általában én veszek, bár ez a jelenlegi állapoton egyáltalán nem látszik, ebben a hónapban viszont egy tanfolyam miatt semmi pénzem nem maradt. Az útiköltségem csak azért, hogy minden héten lejöjjek Pécsre, 20ezer Ft, ami alig kevesebb, mint a fizetésem fele.
De nemsokára megyek a piacra bevásárolni! :)
Azért remélem, nem lett nagyon rosszul senki ettől a hűtőtől. Amin csodálkozok, hogy viszonylag rend volt, máskor minden egymás hegyén-hátán van - máshogy ugyanis nem fér el. No, majd bevásárlás után.
És venni egy új hűtőt. Persze egy szavam se lehet, mert nekem pénzem nincs, csak lógok itt. Persze kaját általában én veszek, bár ez a jelenlegi állapoton egyáltalán nem látszik, ebben a hónapban viszont egy tanfolyam miatt semmi pénzem nem maradt. Az útiköltségem csak azért, hogy minden héten lejöjjek Pécsre, 20ezer Ft, ami alig kevesebb, mint a fizetésem fele.
De nemsokára megyek a piacra bevásárolni! :)
Azért remélem, nem lett nagyon rosszul senki ettől a hűtőtől. Amin csodálkozok, hogy viszonylag rend volt, máskor minden egymás hegyén-hátán van - máshogy ugyanis nem fér el. No, majd bevásárlás után.
6 megjegyzés:
ilidnkó...Én nem lettem rosszul, egy edzett kollégistának ez szinte maga a Kánaán..Emlékezz csak, mikor még együtt laktunk, és a szinten volt a hűtőnk... :)
Szal nyugi, én nem lettem rosszul! :)
Cuppantásolások! :)
Na ja, az a kolis hűtő is megért volna egy posztot. ;)
De a szomorú, hogy ez itt nem kollégiumi!!! :D
Viszont most, hogy így visszaemlékszem, tejóságoség, mik voltak abban, mikor pár havonta meguntuk, és kidobáltuk a romlott dolgokat.
Meg emlékszel, egyszer a Dikti répái elmászósodtak, és több napig kerestük, mi az a kegyetlenül büdös a szobában. És még mikor rájöttünk...
Meg mikor a szendvicssütő bebüdösödött. És nekem kellett kitakarítanom, és tök igazságtalannak éreztem, mert én használtam a legkevesebbet. Fúúúúújjjjjj... azóta sem értem, hogy lehet valami OLYAN büdös. És csodálkozom, hogy túléltem. :)))
Ahhoz képest mondjuk ez határozott fejlődés. :)))
jajj de jót mosolyogtam ezen! köszi, hogy bevállaltad! :)))
:)
Hát igen, mások hűtőit elnézve ehhez tényleg kellett a bátorság. :)))
Most bevásárlás után valamivel jobban néz ki, de legalábbis ehető dolgok is vannak benne.
Ildinkó! Látom Efott benned is mély nyomokat hagyott! :) Én 2 éve voltam Zamárdiban, jó móka :) Azt áruld el, hogy a dögmelegben a Möci disznózsírja hogy bírta?
Szia Málna! :)
Azért azt el kell mondjam, hogy én EFOTTra és hasonló helyekre nem járok (még buliba sem igazán). Valahogy nem az én világom, túl sok az ember. :)))
Viszont MöCimet ezer lóval sem lehetne visszatartani.
Megkérdeztem a zsírról, de nem tud konkrét választ adni (=végig tökrészeg volt, és fogalma sincs). Mikor én kipakoltam a cuccait, akkor jó állapotban volt. De arról az egy hétről tényleg nincsenek szavahihető beszámolók. :)))
Megjegyzés küldése