Reggel nagyon jó hírre ébredtem :). Remélem, a nap így is folytatódik, Péétráám, kitartás, és el ne aludj!!! Lelkes mosolygás!!! :)
Anya két, még langyos főtt tojást hagyott a konyhaasztalon, és bár nem szoktam reggelizni, csak sok gyümölcsöt, a nagy adag szőlőm után csak nem hagyott nyugodni az a két tojat. Gondoltam, megeszem, mielőtt megromlana. És hiába próbáltam ellenállni, nem tudtam.
(Én nem értem, mostanában egyfolytában éhes vagyok, és bár minden ősszel így van ez, mindig meglepődök és próbálok küzdeni ellene, mert csak jönnek fel a kilók. Persze, a téli hideg ellen védekezni kell valamivel, és én már most fázok, de inkább felvennék négy pulcsit, mint pár plusz kilót. Mindegy, elhatározás ide, elhatározás oda, hogy most nem zabálok ősszel, valahogy soha nem sikerül betartani. Eddig még hagyján volt, na de most, hogy már nem is sportolok, nem tudom, mi lesz... Lehet, hogy mégiscsak rászokok a futásra (brrr...)...)
Vissza a tojásokhoz: először gondoltam, csak úgy magukban megeszem őket. De sajnos nem vagyok oda a tojásért, és eszembe jutott, hogy drága Diktink tojáskrémet szokott magának gyártani. De hogy hogyan, azt nem tudom - gyanítom, hogy majonézzel, de azt én naggggyon nem szeretem.
Lesz ami lesz alapon villával összetörtem a tojásokat, egy kanál mustárt tettem hozzá, aztán úgy nem volt olyan jó, akkor ment még bele egy kanál tejföl, aztán egy kis só, frissen őrölt bors, pár szál aprított petrezselyem. Hát így még mindig nem voltam oda érte, de ha már megcsináltam, gondoltam, csak megeszem. Betettem egy szelet kenyeret a pirítóba, és míg pirult, leszaladtam friss, harmatos paprikáért a kertbe. Aztán krém kenyérre, rá paprika, szál petrezselyem, másik kézbe bourbon vaníliás zöld tea, és kiültem velük a napsütéses erkélyre.
Hmmm... ahhoz képest, hogy azt hittem, nem lesz finom, az! Sőt! De lehet, hogy csak a napsütés és a jókedv miatt... :)
(Jajj, de most aztán irány tanulni...!!!)
Anya két, még langyos főtt tojást hagyott a konyhaasztalon, és bár nem szoktam reggelizni, csak sok gyümölcsöt, a nagy adag szőlőm után csak nem hagyott nyugodni az a két tojat. Gondoltam, megeszem, mielőtt megromlana. És hiába próbáltam ellenállni, nem tudtam.
(Én nem értem, mostanában egyfolytában éhes vagyok, és bár minden ősszel így van ez, mindig meglepődök és próbálok küzdeni ellene, mert csak jönnek fel a kilók. Persze, a téli hideg ellen védekezni kell valamivel, és én már most fázok, de inkább felvennék négy pulcsit, mint pár plusz kilót. Mindegy, elhatározás ide, elhatározás oda, hogy most nem zabálok ősszel, valahogy soha nem sikerül betartani. Eddig még hagyján volt, na de most, hogy már nem is sportolok, nem tudom, mi lesz... Lehet, hogy mégiscsak rászokok a futásra (brrr...)...)
Vissza a tojásokhoz: először gondoltam, csak úgy magukban megeszem őket. De sajnos nem vagyok oda a tojásért, és eszembe jutott, hogy drága Diktink tojáskrémet szokott magának gyártani. De hogy hogyan, azt nem tudom - gyanítom, hogy majonézzel, de azt én naggggyon nem szeretem.
Lesz ami lesz alapon villával összetörtem a tojásokat, egy kanál mustárt tettem hozzá, aztán úgy nem volt olyan jó, akkor ment még bele egy kanál tejföl, aztán egy kis só, frissen őrölt bors, pár szál aprított petrezselyem. Hát így még mindig nem voltam oda érte, de ha már megcsináltam, gondoltam, csak megeszem. Betettem egy szelet kenyeret a pirítóba, és míg pirult, leszaladtam friss, harmatos paprikáért a kertbe. Aztán krém kenyérre, rá paprika, szál petrezselyem, másik kézbe bourbon vaníliás zöld tea, és kiültem velük a napsütéses erkélyre.
Hmmm... ahhoz képest, hogy azt hittem, nem lesz finom, az! Sőt! De lehet, hogy csak a napsütés és a jókedv miatt... :)
(Jajj, de most aztán irány tanulni...!!!)
3 megjegyzés:
jajj, ildinkóm...kezd jönni a kétség...volt ma szitu, és nem biztos, hogy a legjobban reagáltam le..de a ruhám ok volt..:) amúgy boldog vok még mindig, és tudom, hogy azért vok most kétség, mert türelmetlen vok:) Szóval ja, és köszönöm...És itt is sütött a nap, és hát ja.....naggyon ja... és most ide akartam írni, amint röhögtünk, de mégsem, mert már a Noémiéknek is elmondtam, holott azt ígértem, senkinek sem...:) jajjjjj :)
próba.... heart t és heart p... remélem :)) és nélküled nem jött volna létre... :D vagyis jönne...és remélem, télleg létrejön :)
:) Bizony, és én boldog leszek, ha tényleg összejön... :)
És mindenki boldog lesz... :)
(Plusz köszi a kommentet, most jól lehet majd kommentezni, remélem...)
Megjegyzés küldése