A depressziónak vannak szintjei. Azt hiszem, nálam nem lehet annál lejjebb, mint amikor nincs kedvem főzni, sőt sütit sütni sem. Hát most itt tartok...Még egy muffinhoz sem volt kedvem, pedig az 3 perc... Sőt mi több, könyveket, netet nézegetni sem recept után, mert egyszerűen semmi nem tetszik. A csokit sem kívánom, már a táblásat... Csak egy kis édességet, mindegy mi, csak édes legyen - de ami van, az nem jó, tök mindegy, mi az. Nem mintha lenne akármi is itthon, csak amit Anya csinált tegnap: mandulás puding (Dr Oetker műízű izé, a semminél jobb).
Aztán úgy vagyok vele, hogy valamit mégiscsak kéne csinálni, nem lehet itt sajnálni magam folyamatosan, meg merengeni azon, hogy mi a fenének csinálni bármit is, MIÉRT? MIÉRT? MIÉRT??? Mert úgysincs válasz. Fenébe...
Másrészt meg annak nagyon örültem, hogy felkerült a blogom a bloGasztro-ra. Nem mintha oda való lennék, mert csak ilyen buta és egyszerű ételeket csinálok, ha megpróbálok valami extrát (mint a sós karamell volt), az meg nem sikerül. Hát, ma mindegy...
Azért már mégiscsak kéne valamit írnom ide, mert a karom szinte teljesen rendbe jött a műtét óta (bár az orvos még mindig teljes pihenést ír elő, de most ez sem érdekel), és semmit nem főztem-sütöttem mostanában... Hátezvan.
Meg persze a hűtőben semmi alapanyag. Azért palacsintát mindig lehet csinálni (egy tojás, némi tej - utolsó cseppek a zacsi aljából, olaj, liszt, szódabikarbóna sűrű tésztává keverve, majd felhigítva palacsintatészta sűrűségűre vízzel), meg ugye ott volt még egy adagnyi mandulás csokipuding, meg a két nyárral ezelőtti erdeiszeder lekvárom, meg banán is, meg őszibarackbefőtt. Így lett belőlük pudingos-szedres, meg pudingos-banános, meg pudingos-barackbefőttes palacsinta magamnak, anyának meg sima baracklekis, mert úgysem eszi meg az összekergült kajáimat.
A banános nem olyan jó, a szedres viszont nagyon is. A barackoshoz nem volt kedvem még, bár rajtam kívül úgysem eszi meg senki, úgyhogy muszáj leszek megenni majd.
Hátezvan. Depi. Bocs...
OFF
4 megjegyzés:
A felkerülés nem feltétele, hogy mondjuk "okos, bonyolult" ételeket csinálj :). A buta, egyszerű többnyire nagyon finom. És szerintem csinos kis blogod van, szóval fel a fejjel és sipirc a konyhába :).
Jajj, köszönöm szépen!!! :)
Ez most nagyon jól esett, és ráadásul pont a konyhából jövök, mindjárt fel is teszem, amit csináltam. Persze kicsit elrontottam, de nem érdekes... :)
Jajj, ildinkom!
Jeppjeppjeppjeppjeppp!!!!!
És képzeld, Endreeee vett szájharmonikát, és kinn játszott vele a trásalgóban, bár én csak elhaladtamban hallottam, mert éppen nyereménybeszerző csájnatúrra indultam, de akkor is jepp!!!
És a gasztro lényege a blog, nem a bonyolultság! A szív és a lélek! Ami neked minden kajádban benne van, legyen az egy majorannásmájasos melegszecsó akár, vagy borostea... :D:D
ildinkom! Fel a buci, ki a cici! Merakkor is...
HUG: hüjepétráád, kergeköb...:D:D
Kerge Pétráám... :)
Jó lenne, ha tényleg úgy lenne, ahogy írod...
Hiányoztok ám nagyon... :)
Majd sütök nektek sütit valamikor... ;)
Megjegyzés küldése