Végre élkészíthettem ezt, és tesztelhettem anyán. Mert ugye öcsém ilyesmit még véletlenül sem kóstolna meg, de gyanítom, ránézni sem nézne. Most meg anya itthon van, tanul, szombaton megint vizsgázik. Egyébként Pétráám receptje, egyszer már elkészítettem a koliban (le sem merem írni, hogy nem emlékszem, melyik kölöknek, aki épp akkor velem volt, és most ne gondolja senki, hogy sok lett volna, csak kettő, de akkor sem emlékszem. gáz... hát, ez van...), és akkor finom volt. Igaz, nem emlékszem a pontos receptre, úgy csináltam, ahogy emlékszem. Akkor mondjuk füstöltsajtot tettem a tetejére, de itt a boltban csak Karaván van, amit én nem szeretek (viszont az új karaván reklámban a Krifu szerepel :))))) Ildinkó büszke a volt szinttársára, akinek a népei Pétrááék pincéjében laknak, és biztosan még nagyobb istenként tisztelik mostantól, ha nem áztak be, bár meg kell mondani, ebben a száraz időben erre szerencsére nincs nagy esély...). Szóval az a füstölt sajt nagyon jó volt a tetején, de a trappista sem rossz azért. :)Egy csirkemellet falatnyi darabokra kockáztam, egy kevés olajon megpirítottam. Került hozzá két marék dió, egy nagy kanál méz, só, bors, kakukkfű, majoranna, jól megpirult, majd rá egy kis doboz főzőtejszín. Közben négy almát kivájtam, és a lukba került bele a szószos csirkemell. A tetjére meg sajt. Be a sütőbe, míg a sajt megpirult. Anya rizzsel ette, én azt nem szeretem, úgyhogy magában. Vacsira is marad belőle, csak egyet tudtunk megenni egyszerre, elég laktató. És finom. És egyszerű.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése